Halloween eredete

Kevesen gondolnátok, de a nálunk csak pár éve divatos halloween egyáltalán nem új keletű ünnep, a mindenszentek előestéjén tartott halloween a kísértetek és démonok pogány kelta ünnepére, a samhain-ra vezethető vissza.

Az ünnepek eredete

A kelták két évszakra osztották fel az évet. A tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit. A kelta papok ezért ilyenkor a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak. November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.

Keresztény megemlékezés a halottakról

Amikor a kereszténység terjedni kezdett, érdekes módon nem tiltották be ezeket a pogány ünnepeket. A korai keresztények lehetőség szerint igyekeztek ezekhez igazítani az ókeresztény szokásokat. Így a mindenszentek ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták. Az új keresztény ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte és azóta is november 1-jén tartja az egyház. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánították. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, míg a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő híveket ünnepli. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Mindenszentekhez és halottak napjához kötődő népszokások

Sok európai országban, így Magyarországon is az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak és virágot visznek. Mivel a krizantém ebben az időszakban nyílik, hazánkban ilyenkor leginkább ezzel a virággal szokták díszíteni a sírokat.

E tradíciók célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Szokás volt ezért, hogy ilyenkor nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

Mindenszentek

Mindenszentek vagy mindenszentek napja a katolikus keresztény világ egyik kiemelt ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon. A néphagyományban mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Halottak napja

November 2-án emlékezik meg a katolikus egyház az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert híveiről. Ezen a napon szokásos a saját halottaink sírjának gondozása, a gyertyagyújtás. Estéjét a halottak estéjének is nevezik. Ekkor hagyományosan akár 1-2 órán át is szólnak a harangok.

Tudtad?

1. A halottak napjáról a magyar katolikus parasztság úgy tartotta, hogy ez a halottak visszajárásának ideje is. Egyes vidékeken éjszakára ételt is kikészítettek a halottaknak, vagy a temetőbe, a sírokra vitték ki.

2. A magyar katolikus néphagyományban tilalmak is kapcsolódtak a halottak napjához, például nem volt szabad befőzni és kenyeret sütni.

3. Az ortodox egyház nem a római katolikus halottak napján emlékezik meg az elhunytakról, hanem a pünkösdi időszakban.

4. Az orosz egyházban külön halottak napját tartanak az elesett vitézek emlékére október 21-én.

5. A halottak napja a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódik. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból.

6. Egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem egész héten, „a halottak hetén” tiltották a munkát, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát. Máshol viszont politizálásra használták mindenszentek napját, egyes falvakban hagyományosan ezen a napon tartották meg a bíróválasztást.

Halloween

A furcsa hangzású halloween egy ősi, kelta eredetű ünnep. A főként Európa északi részén – a mai Anglia és Skócia területén – élő törzsek ezen az éjszakán köszöntötték a Samhain-t, a kelta új évet, és búcsúztatta a nyarat. Hitük szerint az elmúlt évben elhunyt bűnösök lelke ezen az estén kapott lehetőséget, hogy végleg átlépjen a túlvilágba. Ez a pogány szokás az 5. században, Szent Patrik missziós tevékenysége idején épült be a helyi keresztény hagyományokba, all hallow’s eve, azaz minden szentek éjszakája néven. A kelták izgatottan és félelemmel telve várták a szellemek eljövetelét. Éppen ezért ők maguk is ijesztő kísértetnek öltöztek, épp azért, hogy távol tartsák a gonosz lelkeket maguktól. Termény- és állatáldozatokat mutattak be, miközben táncoltak az óriási máglyák körül. A halloweenre jellemző rettegéssel vegyes jókedv hagyománya feltehetően ezekre az ősi rítusokra vezethető vissza. Ezen az éjszakán világunk határai átjárhatóvá válnak, ez pedig egyszerre félelmetes és felszabadító élmény. Az, hogy manapság bulizunk, és jól érezzük magunkat ezen az estén, erre régi hagyományra vezethető vissza.

Pogány kísértetek, töklámpások

A kereszténység terjedésével azonban nem merültek feledésbe a régi pogány hagyományok sem, az évek során pedig e szokások összevegyültek. A mindenszentek napját megelőző este, október 31. lett a halloween, ami az angol „All Hallows Eve”, azaz “mindenszentek előestéje” kifejezés rövidített alakja. Az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el, de mára már szinte az egész világot meghódította.

Halloweeni hagyományok

Ezen az estén a gyerekek jelmezbe bújva végigjárják a szomszédságot, ahol a Trick or Treat! azaz Csokit vagy csalunk! – kiáltással édességeket kérnek, cserébe azért, hogy ne kövessenek el csínyeket. A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amibe egész este égő gyertyát helyeztek.

Honnan ered a töklámpás?

A töklámpás eredete egy régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek (angolul: Jack O’Lantern) egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászednie az ördögöt. A pórul járt ördög végül megígérte Jacknek, hogy soha sem fog a pokolra kerülni. Azonban amikor Jack meghalt, a mennybe nem engedték be bűnös élete miatt, az ördög viszont a pokolba sem akarta befogadni, így lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta Jacket, és egy örökké izzó fadarabot dobott neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Jack az izzó parazsat egy kivájt karórépa belsejébe tette. A legenda szerint lelke azóta is e répa-lámpás fényénél keresi a megnyugvást.

A halloween, mindenszentek és halottak napja tehát szorosan összekapcsolódó, egymásra épülő ünnepek.

Mindhármat különböző, egymás utáni napon tartják.

Október 31. – Halloween

November 1. – Mindenszentek

November 2. – Halottak napja

Remélem tetszett összefoglalóm,

Jó kreatívkodást kívánok,

Birkásné Kriszti

Kreativpartner webáruház

Kreativpitypang Hobby Bolt

Ha tetszenek írásaink, iratkozz fel hírlevelünkre és a tippek, ötletek mellett ajándék akciós kuponokat is küldünk, hogy kedvezménnyel szerezhesd be kedvenc hobby és dekorációs alapanyagaidat.

ITT KÉRHETED HÍRLEVELEINKET ÉS AZ AJÁNDÉK KUPONOKAT: